A Nagykanizsai Városvédõ Egyesület a járványügyi szabályok betartása mellett szervezett találkozót szerdán a Hevesi utcai fiókkönyvtárba. Az eseményen lemondott a szervezet alelnöke, Papp Ferenc, a helyét Horváth Gábor, a Batthyány-gimnázium tanára vette át.
A városvédõk elmúlt esztendejét Cserti Tibor elnök értékelte, aki beszédében emlékeztetett: a megváltozott egészségügyi és mûködési feltételek ellenére is a kitûzött feladatok döntõ részét eredményesen megoldották. Az egyesület az újkori alapítása óta eltelt 32 év után is létezik még, illetve az alapítók szándékának megfelelõen igyekszik mûködni.
– Bátran kijelenthetjük, hogy a kapcsolatunk élõbb és erõsebb lett az ifjúság felé, mely elsõsorban Horváth Gábor tanár személyéhez köthetõ – folytatta. – Kétségtelen tény ugyanakkor az is, hogy egyesületünk tagsága még mindig öregedõ.
Az egyesület vezetõje az idei tervekrõl szólva hozzátette: elképzeléseik szerint a Nagykanizsai Honismereti Füzetek sorozatban emléket állítanának a nagykanizsai zsidóság történetének és temetõi síremlékeinek. A 125 éves Sétakert megújítási folyamatában a VIA Kanizsa Nonprofit Zrt. felkérésére vállalták a keleti bejárati fõkapu oszlopainak felújítását. Továbbá folytatják a köztiszteletben álló közéleti személyek jubileumi évfordulós köszöntését. Szeretnének egy Nagykanizsára jellemzõ, Mihail Kolodko által készített miniszobrot elhelyezni a város központjában.
Balogh László polgármester ugyan nem a kezdetektõl, de több mint két évtizede aktív városvédõ. Köszöntõbeszédében elmondta: a lokálpatrióta szemlélet közös, a város szebbé és jobbá tételében együtt kell dolgozni. Szerinte a honismereti füzetek olyan értéket képviselnek, melyet kötelesség megõrizni, a miniszobor ugyancsak támogatásra érdemes. Ilyen ügy a Sétakerté is, ami felújítva ugyancsak éke lehet a városnak.
A rendezvényen bejelentette lemondását a 71 éves Papp Ferenc alelnök, aki 16 éven át látta el tisztségét. Az elnökség Horváth Gábort, a Batthyány-gimnázium történelem–német szakos tanárát választotta a helyére.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Fotó: Szakony Attila
