Nagykanizsa - „A törhetetlen élni akarás városa”
Nagykanizsa, kivételes közlekedés-földrajzi elhelyezkedése mellett mindig is fontos kereskedelmi és ipari központ volt, ugyanakkor számos veszteség is érte az elmúlt évtizedekben. Hagyományos iparágai, az olajipari gépgyártás, vagy az élelmiszeripar visszaszorultak, mások, így a bútor-, vagy a fényforrásgyártás például továbbra meghatározóak a helyi gazdaságban. A hagyományok és az évtizedek alatt felhalmozott tudás ugyanakkor ma már nemzetközi hírû céget is életre hívott a rendszerváltozást követõen például a vízkezelés területén. Minden bizonnyal ez utóbbi fejleménynek is köszönhetõ, hogy Nagykanizsa markáns jövõképének fókuszában a körforgásos gazdaság áll. Balogh László polgármestert többek között arról kérdeztük, milyen fejlesztésekre koncentrál a város a következõ uniós fejlesztési idõszak során, mire számíthatnak a gazdasági szereplõi, hogyan lehetne jobban kiaknázni a város földrajzi adottságait, a határ mentiséget, illetve mit várnak a „végeken” a megújult regionális együttmûködéstõl?
- A települések, városok mûködését, jövõben tervezett fejlesztéseinek meghatározását a hazai makrogazdasági, fejlesztéspolitikai, jogszabályi és ezekhez kapcsolódó finanszírozási környezet adta keretek mellett alapvetõen a belsõ gazdasági, társadalmi folyamatok, az ezekben rejlõ lehetõségek és igények határozzák meg – mondja Balogh László. – A városoknak ma egyszerre kell egyrészt magas szintû életminõséget biztosítani a polgárai számára, biztosítani a közszolgáltatások forrásait, illetve hozzájárulni a stabil jövedelemszerzéshez szükséges gazdasági háttér megteremtéséhez. Nagykanizsa a következõ programozási idõszakban öt fontos területre kíván fókuszálni: a foglalkoztatottak arányának emelésére a városban és térségében, az ipari infrastruktúra fejlesztésére, a környezetbarát, fenntartható urbanizációs háttér megteremtésére a városrészek és a közszolgáltatások fejlesztésével, a gazdaságfejlesztést és elõsegítõ, fenntartható közlekedésfejlesztésre, illetve a körforgásos, avagy körkörös gazdaság megteremtésére. Ez utóbbi a polgármesteri programom egyik fontos pontja is, akárcsak a „Kanizsa-Vár-Vissza!” programrész.
- A körforgásos gazdaság napjaink egy európai szintû slágertémája. Nagykanizsa mennyiben tart elõbbre a többieknél ezen a területen?
- Célunk, hogy a körforgásos gazdaság mintavárosává váljunk, nemzetközi szintû felsõoktatási és tudományos háttérrel, és számos olyan projekttel, amely illeszkedik ehhez a városszervezési modellhez. Az úton elindultunk, hiszen a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszát 2021 január elsejétõl Pannon Egyetem Nagykanizsa – Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központnak hívják, és ahol már jelenleg is több mint 50 nemzetközi kutatási projekt van folyamatban. A kapcsolódó tudományos és innovációs park fejlesztése az egyik kiemelt célunk a következõ idõszakban. Határozottan úgy gondoljuk, hogy Nagykanizsa ezen az úton tölthetné be a benne rejlõ potenciált. (A körforgásos gazdaságról lásd keretes írásunk.)
- Milyen további fejlesztések várhatóak a városban?
- Továbbra is kiemelt célunk az ipari területek fejlesztése, hiszen a város északi részén beteltünk, jelenleg a város keleti részére koncentrálunk, de távlatilag a déli városrész ipari fejlesztését is megcélozzuk. Ehhez például a várost délrõl elkerülõ út is szükséges. Szeretnénk folytatni a Modern Városok Programjában elhatározott fejlesztéseket, a ferences kolostor felújítása, az új versenyuszoda, vagy a zsinagóga felújítása is a tervek között szerepel. Kicsit kilépve a szûken vett város területérõl nagyon fontos, mondhatni közös célunk Zalaegerszeg és Nagykanizsa közlekedési kapcsolatainak a fejlesztése, amelyet egy 2x2 sávos autóútként képzelünk el a jövõben.
- Mindkét város határozott, de különbözõ irányban indult el, ez vajon szükségszerûség?
- Bizonyos értelemben igen, hiszen nincs értelme mondjuk két próbapályát építeni egymástól pártíz kilométerre, ugyanakkor a városmarketing szempontjából fontos, hogy egyedi, markáns és persze pozitív jövõképe legyen egy közösségnek. Másrészt a két város és közvetlen vonzáskörzetük mintegy 110 ezer lakost jelent, és például jó közlekedési kapcsolat estén, van olyan nézõpont, amelybõl Zala két nagy városa együtt látszik és együtt tud profitálni akár egy nagyobb befektetésbõl. Nem utolsó sorban: meggyõzõdésem, hogy tudunk egymástól tanulni, az eredményeink és törekvéseink a másik számára is értéket jelentenek, a két városban megvalósuló fejlesztésekbõl tudunk kölcsönösen profitálni. De ehhez megfelelõ közlekedési infrastruktúrára van szükség.
- A város fontos közúti és vasúti közlekedési folyosók csomópontjában fekszik, de ezt az adottságot mintha nem tudná a teljesen kihasználni. Jól látjuk-e, illetve mi lehet a megoldás?
- Nagykanizsán hat közút és két vasúti fõvonal keresztezi egymást, utóbbiak csomópontja másfél évszázada határozza meg Nagykanizsa mindennapjait. Három fõváros, két szomszédos ország, az Adriai tenger alig pár óra alatt érhetõek el. Alig fél óra a Balaton, vagy éppen a sármelléki repülõtér. Nagykanizsát nagyjából fél millió ember tudja elérni egy óra alatt, ami befektetési szempontból sem elhanyagolható. De valóban, pillanatnyilag inkább különleges potenciált jelent ez az adottságunk, amely persze részben a mostoha történelemnek, de a jelenleg zajló globális gazdasági változásoknak is köszönhetõ. Úgy gondoljuk, hogy a tudományos park, a körforgásos gazdaság mintavárosává válást célzó program nagyban hozzájárul a potenciál kihasználásához. És persze ne feledkezzünk meg a két háború közötti nagy elõdünkrõl dr. Krátky Istvánról, aki szerint Nagykanizsa „a törhetetlen élni akarás városa”, mert Trianon dacára talpra állt a város a két háború között.
- Mit vár a megújult regionális együttmûködéstõl, vagyis az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrejöttétõl?
- Az együttmûködõ hat megye egy Szlovéniához mérhetõ lakosságszámú területi egységet alkot és hasonlóan Nagykanizsához, a sokszínûség adja az erejét. Valamennyi város és megye sajátos gazdasági potenciállal, hagyománnyal rendelkezik, vagyis csak látszólag vagyunk versenytársai egymásnak. A zóna létrejötte kiteljesítheti az együttmûködést, az egymástól való tanulás képességét és igényét a felek között. Mi, itt a „végeken” úgy gondoljuk, hogy mindenki, így Nagykanizsa is megtalálja a helyét, szerepét az együttmûködésben.
