Az ország, a város és a zsidó közösség együtt felelõs azért, hogy az idén 200 éves helyi zsinagóga megmaradhasson a nemzeti vagyon részeként, a város ékszereként és az itt élõ kicsiny zsidó közösség szolgálójaként – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a kerek évfordulón megrendezett keddi megemlékezésen.
Az 1821-ben, klasszicista stílusban épült zsinagógában a templom történetét bemutató tárlat is nyílt, Lévai Ibolya, a helyi hitközség alelnöke és Szemenyey-Nagy Tibor képzõmûvész rendezésében. A kiállítást dr. Kovács Loránt, a Kanizsai Zsinagógáért Alapítvány alapítója ajánlotta a közönség figyelmébe.
A megemlékezésen dr. Székely István, a hitközség elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik közül az „ünnepre” – ami nem az, hiszen a zsinagóga rossz állapotban van – többen még külhonból is hazatértek. Ezt követõen Balogh László, a város polgármestere osztotta meg gondolatait.
– A zsinagógát a kanizsai jövõt tervezõ, mélyen beágyazott és felelõsen gondolkodó, 375 tagú zsidó hitközség építtette a Batthyány-család támogatásával – idézte fel. – Az épület még ma is az akkori közösség erejérõl mesél, nagykanizsai jelentõségükrõl, a város és azon keresztül hazánk történelmében betöltött jelentõs szerepükrõl, mely okán abban az idõben méltán említették egy lapon Nagyváradot, Munkácsot, Budát, Pestet és Nagykanizsát.
Cseresnyés Péter miniszterelnöki biztos, államtitkár hangsúlyozta: Nagykanizsa történelmének aranykorát élte a Monarchia idõszakában, amiért a város nagyon sokat köszönhetett izraelita polgárainak, akik az 1700-as évek elejétõl mind nagyobb szerepet vállaltak az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásban, valamint a szociális feladatokban. Nekik volt köszönhetõ Kanizsa robbanásszerû fejlõdése.
Dr. Radnóti Zoltán fõrabbi az ünnepi alkalmon megfújta a kanizsai zsidó hitközség sófárját, amire már nagyon-nagyon rég nem volt példa. Majd a zsinagógák építésének sajátosságairól és a zsidóság életében betöltött szerepükrõl beszélt.
Heisler András pedig emlékeztetett: az utókor óriások, a hajdanvolt zsinagógaépítõk vállán áll, ami arra kötelez, hogy az elõdökhöz méltó összefogással tegyenek meg mindent a nagykanizsai zsinagóga megmentéséért. Vannak jó példák arra, hogy kormányzati szerepvállalással csodák születnek – mint legutóbb a fõvárosi, Rumbach utcai zsinagóga esetében.
Az eseményen Ádám Eszter operaénekestõl hallhattuk a magyar és az izraeli himnuszt, illetve különféle zsoltárokat, zsidó dallamokat, zongorán kísért Barta Gábor, a Budapesti Operettszínházból.
(ZAOL)
