A Thúry Vitézlõ Oskola szombaton vendégül látta Wittner Máriát, aki legújabb, Hagyaték címû verseskötetét mutatta be, ezenkívül beszélt az életérõl és az 1956-os eseményekrõl is. Wittner Mária a forradalom alatt Budapesten részt vett a VIII. és IX. kerületi fegyveres harcokban, november 4-én megsérült.
Wittner Máriát 1958-ban elsõ fokon halálra, egy évvel késõbb másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1970-ben szabadult. 1991. október 23-án a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. A program az 1956-os emlékkertben kezdõdött, ahol Wittner Mária Vörös András, a Thúry Vitézlõ Oskola vezetõjének társaságában egy szál virágot és mécsest helyezett el az emlékmûnél.
Az oskolában az érdeklõdõk elõtt Vörös András köszöntötte a vendéget. Elmondta róla: ikonikus alakja az 1956-os forradalomnak, egy egész nemzet emlékezhet rajta keresztül tisztán azokra az idõkre. S ami különösen szép üzenet, hogy nem gyûlölettel beszél a vele történtekrõl. Az est folyamán Wittner Mária több személyes történetet osztott meg a hallgatósággal, majd a Hagyaték címû új verseskötetébõl idézett. A könyvvel egy életszakasznak, egy korszaknak, a bajtársaknak állít emléket, igyekszik egyfajta lelki megbékélésre találni, de sohasem felejteni, mondta el a nagykanizsai rendezvényen.
(ZAOL)
