Teltházzal mûködik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Idén a 2019-es, vagyis COVID elõtti õszi idõszakhoz viszonyítva 40 százalékkal emelkedett az esetek száma.
A szorongásos és depressziós zavarokkal küzdõ fiatalok aránya az ötszörösére nõtt, de megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezõk száma is. A koronavírus pszichológiai hatásai a szakemberek szerint elsõsorban a serdülõket sújtják, körükben nagyon sok az „önsértõ”, aki saját magának okoz könnyebb, vagy akár komolyabb sérülést.
A pandémia súlyosan érinti a kamaszok lelki egészségét, erre utalnak az ország nyugati felének nagy részét és Budapest budai oldalát ellátó Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia statisztikái is.
Ugrásszerûen megnõtt az önsértõ kamaszok száma
„A pandémia katalizátorként hatott a serdülõk és a családok problémáira, az amúgy is létezõ gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erõsebben jelentkeznek. A serdülõk azért élik meg nehezebben ezt az idõszakot, mert õk már elég nagyok ahhoz, hogy tudatosítsák magukban a feszültségeket, és amúgy is kritikus életszakaszban vannak” – mondta dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány igazgatója.
Már a tavalyi évben is érezhetõ volt a koronavírus-járvány negatív hatása
Azonban az idei õsz minden eddigi rekordot megdöntött. 2021 õszén ötször annyi fiatalt láttak el szorongásos és depressziós zavarral, mint két évvel ezelõtt.
„Elsõsorban a súlyos esetek számának emelkedése aggasztó. Az akut esetek éjjel-nappal érkeznek. Kezeltünk olyan gyereket, akit fertõzõdése miatt a szülei három hétre a szobájába zártak, egyáltalán nem érintkezhetett senkivel. A fizikai kontaktus hiánya nagyon komoly nehézségeket okozhat, de jelentõs stresszforrás az iskolába való visszatérés is” – mondta dr. Szolnoki Nikolett, a Vadaskert gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa.
