A 65 évesnél idõsebbek 10-25 százaléka alultáplált. Ez pedig nem az elfogyasztott étel mennyiségével van összefüggésben, hanem a nem megfelelõ tápanyagbevitellel. A minõségi étkezésre tehát nagyon fontos odafigyelni! Ehhez adunk most néhány tanácsot.
A korosodás elsõ jeleit a vázizomrendszeren észlelhetjük, mely legjobb állapotát fiatal felnõttként mutatja, aztán a harmincas évek derekán még a versenysportolóknál is hanyatlásnak indul. 30 és 80 éves kor között a vázizmok kb. 30-40 százaléka elvész, leépül. Ha ehhez a folyamathoz - amit egyébként lehet fékezni mozgással, jó táplálkozással - krónikus betegség is társul, akkor még nagyobb lehet a veszteség.A kisebb izomzat fenntartásához kevesebb energiára van szükség. Ebbõl is következik, hogy 30 és 80 éves kor között mintegy harmadával csökken az emberek energiaszükséglete. Ha ezt nem veszik figyelembe a táplálkozással, és úgy esznek, mint régen, akkor menthetetlenül elhíznak.
Minõségi éhezés?
Az idõskori alultápláltság legalább akkora probléma, mint az elhízás. Ha valaki nem a korának megfelelõen táplálkozik, arra elõször a bõre, a haja, a körme figyelmezteti. Csökken a bõr rugalmassága, feszessége, hámlani kezd, a haj elveszti a fényét, a körme töredezetté válik, a szájzugában apró gyulladásos folyamatok indulnak el... Ha pedig valaki emellett különösebb ok nélkül még fogyni is kezd, az már a minõségi éhezésre utal. Azaz: lehet, hogy nem eszik keveset, de a szervezete biztosan nem kapja meg a számára szükséges tápanyagokat.Pedig megfelelõ táplálkozással a krónikus betegségek kialakulása is megelõzhetõ, vagy jelentõsen késleltethetõ. A 65 évesnél idõsebbek 10-25 százaléka alultáplált. Azok között, akik valamilyen okból kórházba is kerülnek, a minõségi éhezõk aránya eléri 61 százalékot, a szociális otthonban élõk esetében a 85 százalékot is.Magyar szakemberek kifejezetten a korosodók számára is összeállítottak egy táplálkozási ajánlást. (Itt érhetõ el.) Ebben külön is felhívják a figyelmet arra, hogy az ideális testtömeg megtartásához energiaegyensúlyra kell törekedni, mert mind az alultápláltság, mind az elhízás egészségi kockázatokat hordoz. Például a minõségi éhezéssel gyengül az immunrendszer, növekszik a fertõzések kockázata, lassabban gyógyulnak a sebek, csökken az izomerõ, hosszabbak a kórházi kezelések és gyakoribb az általános rossz közérzet.
Jó szénhidrátok és megfelelõ fehérjebevitel
Szakemberek szerint az energiaszükséglet 55-75 százalékát szénhidrátokból érdemes fedezni. Mint minden egyéb, a szénhidrát anyagcsere is megváltozik ebben a korban. Még a nem diabéteszesek szervezete is rosszul tolerálja a glükózterheléseket, azaz a "látható" és a "rejtett cukrok" fogyasztását. Az idõskor önmagában is jár egy kisfokú inzulinrezisztenciával. Ezért a gyorsan felszívódó szénhidrátokat érdemes lecserélni a lassúakra. Továbbá rostdús étrenddel is fékezhetõk a nagy vércukorszint-ingadozások.Bár az izomtömeg csökken, de a fehérjéknek továbbra is fontos szerepük marad a napi táplálkozásban. Az újabb ajánlások szerint a szükséges fehérjebevitel idõs férfiak és nõk számára egyaránt (testsúly-kilogrammonként és naponta) kb. 1,0-1,25 gramm.Miközben az izomtömeg és az izomerõ 50 éves korig lassan, majd egyre gyorsabb ütemben csökken, a testzsírtömeg mennyisége folyamatosan nõ. A hatodik évtizedtõl a test zsírtömege is fogyni kezd. Az ajánlások többsége ebben a korban a többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavak arányának növelését szorgalmazza.A hazai szakemberek már említett ajánlása szerint az idõskori egészséges táplálkozás a következõ 8 alapelven nyugszik:1. Energiaegyensúly2. Zöldség, gyümölcs minden nap3. Teljes értékû gabona minden nap4. Állati fehérje (hal, hús, tojás vagy tej, tejtermék) lehetõleg minden fõétkezéskor5. Tej, tejtermék minden nap6. Napi 2 liter folyadék7. Kevesebb só, hozzáadott cukor és telített zsír8. Változatosság, idényszerûség, helyi termékek elõnyben részesítéseFontos Önnek, hogy a családot érintõ egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!
