A „nigériai típusú” csalás a megtévesztés egyik legrégebbi, 19. század végén elterjedt formája. Kezdetben hagyományos, postai úton vagy faxon terjedt, de a telekommunikációs eszközök fejlõdésével, valamint az internet és az e-mail terjedésével ennek a csalástípusnak is az online tér vált a fõ platformjává.
A hamis levelekben, megkeresésekben jellemzõen segítséget kérnek az elkövetõk: menekültek vagyonának visszaszerzéséhez, jogtalanul elvett örökség, valamilyen okból átmenetileg hozzá nem férhetõ összeg megszerzéséhez stb.
Közösségimédia-oldalakon, online társkeresõ portálokon terjed a nigériai csalás azon változata, melynél az elkövetõ romantikus kapcsolatot épít fel leendõ áldozatával, mielõtt valamilyen megható történettel pénzt kér tõle. A megtévesztõ történetet valódinak látszó, de hamis közösségimédia-profillal és eredetinek tûnõ, de szintén fiktív iratokkal igyekeznek alátámasztani.
Annak érdekében, hogy a történet hihetõbb legyen, elõfordulhat, hogy a csalók nemzetközi átutalást kezdeményeznek, amit aztán visszavonnak, így mutatva, hogy az összeg valójában rendelkezésre áll, csak a levélben jelzett adminisztratív nehézség áll a kifizetés útjában.
A levélben kért segítség kizárólag egy bizonyos pénzösszeg átutalását jelenti. Mindezért késõbbi busás jutalmat ígérnek, amit azonban a károsultak végül nem kapnak meg, de a befizetett összeget elveszítik.
Az is egy bevett forma, hogy a vagyon kimenekítéséhez a címzettnek meg kell adnia a bankszámlaadatait, aminek az eredménye természetesen nem az, hogy pénzösszeg érkezik rá, ellenkezõleg: az elkövetõk immár hozzáférnek a bankszámlához, így akár le is nullázhatják azt.
Mit tegyen, hogy megelõzze a bajt?
Semmilyen körülmények között ne adjon meg bizalmas információkat, banki adatokat vagy azonosítókat e-mailben érkezõ felkérésre!
Ne kezdeményezzen fizetést levélben kapott felszólításra!
Kéretlen levél esetén figyelje a nyelvezetet: a nigériai levelekre jellemzõ a pongyola megfogalmazás, a számtalan nyelvtani és stilisztikai hiba. Ám sok esetben épp ez támasztja alá a történetet: a „tört magyarság”, a megtévesztõ történetben szereplõ külföldi levélíró kísérlete, hogy magyarul próbáljon meg segítséget kérni. Ha ilyen levelet kap, legyen megfontolt és gyanakvó!
Ne legyen hiszékeny: ne higgyen e-mailben érkezõ, már-már romantikus történeteknek! Nem reális, hogy ismeretlenek a könnyû meggazdagodás lehetõségét ajánlják fel másoknak. Ha ilyen tartalmú levelet kap, gyanakodjon!
forrás: kiberpajzs.hu
Zala Vármegyei Rendõr-fõkapitányság
Bûnmegelõzési Alosztálya
