Az internet jó, az internet rossz, az internet biztonságos, az internet veszélyes. Minden csak nézõpont kérdése, hiszen hosszasan lehetne sorolni az egyik vagy a másik mellett is az érveket. Egy biztos, az internet mindenkire máshogy hat. Másként éli meg egy felnõtt, másként egy gyerek, fõleg egy olyan gyerek, aki online szexuális kizsákmányolás és visszaélés áldozata lesz. Hogy ilyen a te gyerekeddel nem fordulhat elõ? Tévedsz!
2021-ben drasztikusan megnõtt a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma – derült ki az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) éves jelentésébõl. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline adatai szerint is megdöbbentõek a számok: a 2021-es bejelentések több mint 70 százaléka gyermekpornográfia kategóriában érkezett, de megháromszorozódott a kiskorúak védelmében érkezõ bejelentések száma is.
Mit is jelent a gyerekek online kizsákmányolása?
A gyermekek online szexuális kizsákmányolása a viselkedések és helyzetek széles skáláját foglalja magában. Elképzelhetõ egy felnõtt, aki arctalanságba és névtelenségbe burkolódzva cseveg szexuális aktusokról a gyerekkel, de a gyermek online kizsákmányolása az is, ha a felnõtt meztelen vagy pornográf képeket küld neki, vagy élõ közvetítésben megmutatja a nemi szervét. Ugyanígy kizsákmányolás a gyermek felkérése arra, hogy pornográf képeket, videókat nézzen meg.
A gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatosan gyakran gondolunk felnõtt elkövetõkre, azonban a kutatások azt mutatják, hogy egyre több olyan gyermekkizsákmányolásról szóló anyagot osztanak meg a közösségi médián keresztül, amelyet gyerekek állítanak elõ. Ezt néha saját maga által generált szexuális tartalomnak nevezik, és gyakran „szexting” formáját ölti, amely nyíltan kifejezõ anyagok kérését, rögzítését és megosztását jelenti.
Az internet veszélyei: a pandémia megsokszorozta a visszaélések számát
Online szexuális kizsákmányolás és visszaélés az, amikor egy személy manipulál egy másik személyt, hogy valami szexuális tevékenységre késztesse az interneten. Ez az érzelmi és pszichológiai bántalmazás folyamatos köre, amely magában foglalhatja valaki kényszerítését vagy zsarolását arra, hogy szexuális tartalmakat küldjön magáról az interneten, vagy szexuális aktusokat hajtson végre webkamerán keresztül.
A világ hotline-jai az INHOPE nevû nemzetközi szövetségben dolgoznak együtt, amely 1999 óta küzd a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítõ, illegális online tartalmak ellen. Egy biztonságos szoftver segítségével osztják meg egymással a tudomásukra jutott, gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítõ tartalmakra mutató URL-címeket. Az Internet Hotline már az elsõ pandémiás évben kiugróan sok gyermekpornográf tartalomról kapott bejelentést, de 2021-ben hatszor ennyi érkezett. Az NMHH Internet Hotline-ja csak 2021-ben több mint 5500 megkeresést fogadott.
A pandémiás idõszak láthatóvá tette, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítõ tartalmak terjesztése az internet ma ismert egyik legsötétebb jelensége, olyan kihívás, amellyel szemben csak az egyre szorosabb nemzetközi együttmûködés veheti fel a harcot. A legtöbb gyermekpornográf tartalmat globális szinten továbbra is amerikai, illetve holland szervereken tárolják, mindkét országban meghaladja az összes detektált gyermekpornográfia 15 százalékát az ott tárolt és azonosított illegális tartalmak száma. Kizárólag Európát vizsgálva, a korábbi években elenyészõ volt a Magyarországon tárolt tartalmak aránya.
A legveszélyeztetettebbek a 13 év alatti lányok
A jelentésbõl kiderült, hogy a gyermekek által saját magukról készített intim képekhez kapcsolódó visszaélések száma nemcsak 2021-ben volt magas, de a növekvõ tendencia valószínûleg 2022-ben is folytatódott. Különösen a serdülõk (13 év alattiak) körében terjedt el, hogy intim képeket készítenek magukról, melyekkel késõbb mások visszaélhetnek. Míg 2020-ban a felvételeken szereplõ gyermekek 77 százaléka volt 13 évesnél fiatalabb, úgy 2021-ben arányuk 82 százalékra nõtt. A lányok továbbra is jóval nagyobb mértékben érintettek: az INHOPE adatai szerint 2021-ben a bejelentett jogsértõ felvételek 96 százaléka lányokat ábrázolt.
FONTOS, HOGY A VESZÉLYEZTETETT KOROSZTÁLY TAGJAI TUDATOSÍTSÁK MAGUKBAN, HOGY JOGUK VAN NEMET MONDANI, SENKINEK NEM KÖTELESEK INTIM FELVÉTELT KÜLDENI, MÉG ÉRZELMI MANIPULÁCIÓ HATÁSÁRA SEM.
Ezt segíti a hazai „Red Flag” kampány is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy „Ha úgy érzed, valami nem oké, igazad van”, merj nemet mondani!
Jelek, amelyekre figyelni kell
Elõfordulhat, hogy a gyermek nyomást, kényszert vagy késztetést érez vagy érezhet, hogy készítsen ilyen képet, és ezeket az explicit tartalmakat megossza a barátaival. A gyermekek online szexuális kizsákmányolását nehéz észlelni: akik zsarolnak, manipulációt alkalmaznak, hogy megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy beszéljenek egy szülõvel, megbízható felnõttel arról, hogy mibe keveredtek. Különleges érzést kelthetnek a gyermekben, és arra ösztönözhetik, hogy tartsák titokban a tettüket.
Gyanús lehet, ha:
• megmagyarázhatatlan kapcsolatban van a gyerek idõsebb emberekkel,
• változás van a gyermek által használt szavakban vagy nyelvhasználatban,
• olyan szexuális viselkedést mutat, amely nincs összhangban az életkorával, fejlõdési szakaszával
• változások vannak az online szokásaiban – több vagy kevesebb idõt tölt online,
• megmagyarázhatatlan ajándékokat kap,
• ismeretlen forrásból van pénze,
• mindig fáradt, megváltozott a hangulata,
• rendszeresen késõn ér haza, vagy bezárkózik a szobájába,
• a teljesítménye romlik az iskolában,
• rendszeres kábítószer-használat vagy alkoholfogyasztás.
Ha a gyerek online szexuális kizsákmányolás áldozata lesz, fontos tudnia, hogy ez nem az õ hibája. Találni kell egy felnõttet, akiben bízik, aki segíthet kijutni ebbõl a helyzetbõl.
forrás: https://divany.hu/szuloseg/internet-veszely-gyerek/?utm_source=index_sport&utm_medium=ajanlodoboz
Zala Vármegyei Rendõr-fõkapitányság
Bûnmegelõzési Alosztálya
