Az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) vezetõi úgy döntöttek: elég volt! Mátrix Projekt néven 300 kitûnõ, új szakemberrel minden eddiginél nagyobb szabású harcot kezdenek a kiberbûnözõk ellen. Az ORFK kiberstratégiai osztálya által koordinált önálló szervezeti egység a fõvárosi és a vármegyei rendõr-fõkapitányságok, a Készenléti Rendõrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkáját erõsíti. Az új feladatról Baksa László alezredes, kiberstratégiai osztályvezetõvel beszélgettünk.
– Milyen bûncselekmények a leggyakoribbak a kiberbûnözés területén?
– Az online csalások és az adathalászat a leggyakoribbak. Ez a kettõ összefügg, hiszen az elkövetõk az adathalászat során megszerzett adatokat – különösen a banki adatokat – használják fel az online csalások elkövetéséhez. A megszerzett egyéb adatokat zsarolásra is fel tudják használni. Bizonyos hackertámadások következménye lehet aztán szolgáltatáskiesés, de a most megalakult kiberstratégiai osztály munkatársaival az online térben elkövetett csalásokra fókuszálunk. Ugyanis azoknak mérhetõ anyagi következményei vannak.
– Mennyire szervezett a kiberbûnözés?
– A bûnüldözés számára azok jelentik a legnagyobb kihívást, akik szervezetben követik el az efféle bûncselekményeket. Olyan szervezetben, amelyben már megjelennek a különbözõ szerepek is. Van, aki a rendszer csúcsán áll, õ találja ki, hogyan történjen az online csalás, õ szervezi a csoport munkáját. Dolgozik egy csoport, amelynek az a feladata, hogy összegyûjtse a címeket. Van a call center, amelyben a lista alapján hívogatják az embereket, õk sablon alapján végzik a munkájukat. Kell végül egy csoport, amelyik a pénzt beszedi és eltünteti.
– A pénz eltüntetéséhez mennyi idõ kell?
– Matematikailag minimális idõ: tizenegy másodperc! Ezért olyan nehezen nyomon követhetõ a pénz útja, és ha még a kriptovaluta is bejön a képbe, akkor végképp meg van nehezítve a bûnüldözés dolga.
– Sõt! Mindebbõl úgy tûnik, szinte lehetetlenné van téve.
– Természetesen semmi sem lehetetlen, éppen ezért jött létre ez a kiberbûnözés elleni egység. Ha a bûnözõk között vannak profik, akkor nekünk is magasan képzett, jól megfizetett profikkal kell dolgoznunk. Az viszont igaz, hogy a digitális lábnyom kutatása nagyon nehéz, de annyi elõnyünk mindenképpen van, hogy a digitális lábnyomot nem mossa el az esõ, nem olyan, mint a szag, hogy elillan. Ami egyszer bekerül a digitális térbe, az ott is marad. Megfelelõ eszközökkel, szakértelemmel, valamint nagyon alapos munkával megtalálható. És így a kapcsolatok is feltárhatók. A szálak egyébként mindig külföldre vezetnek.
– Tovább nehezíti a dolgot, hogy a számítástechnika napról napra korszerûsödik. Ezt is követni kell.
– Igen, és a legkorszerûbb eszközöket elsõként a szervezet csúcsán álló bûnelkövetõ veszi meg, neki megéri bármilyen fejlesztésbe befektetni, hiszen rendkívül nagy a haszna. Ám ez csak ideig-óráig jelent elõnyt, hiszen mi is korszerû eszközökkel és nagy tudású szakemberekkel dolgozunk.
– A kiberbûnözõi csoport tagjai ismerik egymást?
– Nem. Ez már nem olyan, mint amikor annak idején a maffiafõnököt körbeállták az alvezérei. Az alvilág ma már virtuális kapcsolatokra, virtuális hálózatokra épül, és ezek a kapcsolatok, hálózatok a határokon is átívelnek.
– A kibertérben elkövetett csalások száma milyen mértékben változik?
– Nagymértékben emelkedik. 2019-ben kezdõdött a rendõrség tematikus adatgyûjtése a kibercsalásokkal kapcsolatban. Akkor 4912 regisztrált eset történt, 2021-ben ez a szám már 6344 volt, és egy évvel késõbb 11 389-re ugrott az online térben elkövetett csalások száma.
– A rendõrség azonban most harcot hirdetett a kiberbûnözõk ellen.
– A rendõrségen belül önálló szervezeti egység alakult 300 új, magasan képzett, naprakész tudással rendelkezõ munkatárssal, akik a jövõben a vármegyei rendõr-fõkapitányságok, a Budapesti Rendõr-fõkapitányság, a Készenléti Rendõrség Nemzeti Nyomozó Iroda állományát erõsítik. A közel 300 fõ munkáját az ORFK bûnügyi fõosztályán újonnan megalakult kiberstratégiai osztály munkatársai koordinálják, akik a rendõrség teljes kibervédelmi tevékenységét is összehangolják, és a nemzetközi kapcsolattartásért is felelõsek.
– Az új munkatársak milyen eséllyel veszik fel a küzdelmet a kiberbûnözõk ellen?
– Jó eséllyel, mert õk, ahogy azt említettem, nagyon nagy tudású szakemberek. Kiválasztásos eljárással kerültek a rendõrség kötelékébe, különösen szigorú és nehéz tesztet kellett kitölteniük. Állíthatom: a legkvalifikáltabb informatikusokat választottuk ki. Azt nyilván nem tûzhetjük célként magunk elé, hogy a kiberbûnözés megszûnjön, de azt igen, hogy a sértettek száma jelentõsen csökkenjen.
– Ennek bizonyára lényeges része a bûnmegelõzés is.
– Nagyon fontos része. Meg kell érteniük az embereknek, hogy nem a számítástechnika térhódítása vagy a kibertér a hibás, egyszerûen csak meg kell tanulniuk jól használni. Nem az autópálya tehet a balesetekrõl, hanem azok, akik nem az autópálya kívánalmai szerint vezetnek. Mi kétféleképpen védhetjük meg az embereket a kiberbûnözõktõl. Ha elkapjuk a csalókat, vagy ha nagyon sokszor és nagyon pontosan elmondjuk a banki ügyfeleknek, hogy mire figyeljenek, ha a „világháló autópályáin” közlekednek. A módszer ráadásul naponta változhat, a bûnözõk találékonyak, pihenésre tehát nem sok idõnk lesz.
– A megelõzés már csak azért sem lehet könnyû, mert a pénzintézetek minden újabb és újabb védelmi, ellenõrzési rendszere lassítja az ügyintézést. Márpedig ezt a felhasználó nem nagyon szereti.
– A pénzintézetek érdeke a gyors, hatékony ügyintézés, nekünk pedig azt az egyensúlyt kell megtalálnunk a megelõzés során, amely még nem lassítja bántóan az ügyintézést, de már kellõ biztonságot teremt ahhoz.
TRENCSÉNYI ZOLTÁN
FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA
Forrás: Zsaru magazin, www.police.hu
