A dohányzás minden formája káros. Továbbra is egyértelmûen a legjobb megoldás az ártalmak teljes csökkentésére az, ha el sem kezdünk dohányozni, és kerülünk minden nikotin- és dohánytartalmú terméket, dohányzás esetén pedig minél elõbb felhagyunk ezen termékek fogyasztásával.
Jogszabály alapján a dohányzást helyettesítõ nikotintartalmú termékek közé sorolható, így a snüssz fogyasztása köznevelési, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben tilos.
Csábító elõnyök:
Nem büdös és nem is túl látványos, így eltitkolni is könnyû a szülõk elõl. Nincs égés, füst, hamu. Az agy jutalomközpontjában dopamint szabadít fel, ezáltal örömérzetet és jobb hangulatot idéz elõ, emellett csökkenti a stresszt, és a szellemi funkciók is fokozódhatnak, álmosságot elodázhatja.
Veszélyek:
Magas vérnyomás, elhízás veszélye, átmeneti bódultság, a pulzus és vérnyomás megemelkedik, verejtékezés, remegés, görcsök, szédülés, hányás, elhúzódó öklendezés, nikotin spermiumkárosító hatás, méhösszehúzódás-magzatkárosító hatás, születés utáni tüdõfunkció romlás, szív-és érrendszeri problémák cukorbetegség kockázat, nyelõcsõ- és hasnyálmirigyrák, valamint a gyomor- és végbélrák kockázat, vizeletelválasztás és az étvágy csökkenés. Pszichés és fizikai függõség is könnyen kialakul, az elvonási tünetek az ingerlékenység, agresszivitás, koncentrációs zavarok, alvászavar, a pulzus csökkenése, szájszárazság, fejfájás, fáradtság és megnövekedett étvágy. A mérgezéses tünetek: görcsök és légzésbénulás okozza a gyors halált.
A leglátványosabb következménye pedig a szájhigiéniára van: elsõ lépésben ínygyulladást és ínyrecessziót, amelynek következménye a fogszuvasodás. Emellett nagymértékben romlik az oxigénellátottság, amely hozzájárul a fogágybetegség kialakulásához, akut esetben mindez akár fekélyes ínygyulladást is kiválthat. A párnácskákat, azok helyén fehéres, szürkés elszarusodás, azaz leukoplákia is képzõdhet, ami az egyik leggyakoribb rákot megelõzõ állapot.
Hatására már fiatalabb korban kialakulhat a nikotinfüggõség, mely a leszokás (akár több év) esetén a visszaesés kockázatát is növeli. Egy szál cigarettában átlagosan 1-2 milligramm nikotin van, míg a magyar dohányboltokban kapható snüsszben átlagosan 16 milligramm, egy erõsebb verzióban azonban 20 milligramm is található – amibõl sokan nemcsak egyetlen tasakot tesznek az ajkuk alá.
A nikotin
A nikotin a dohánynövény leveleiben megtalálható pszichoaktív vegyület, erõs méreg, bõrön és nyálkahártyán könnyen felszívódik. Akár halálos is lehet a mennyisége, ezért növényvédõ szer formájában is elõszeretettel használják. Hatása a központi idegrendszeren keresztül, a „jutalmazó központ” dopamintermelésével stimuláló. A függõség (sóvárgás) kialakulásában jelentõs szerepet kapnak biológiai és genetikai tényezõk is. A nikotin pszichoaktív vegyületként az agy jutalomközpontjában dopamint szabadít fel, ezáltal örömérzetet és jobb hangulatot idéz elõ, emellett csökkenti a stresszt, és a szellemi funkciók is fokozódhatnak. De a nikotin egyben mérgezõ vegyület is, amelyet túladagolva két fázisban érkeznek a mérgezés tünetei: kezdetben szédülés, hányinger és hányás, késõbb többek közt hasmenés, izomgyengeség és nehézlégzés jelentkezhet.
Egy szál cigaretta megengedett legnagyobb nikotintartalma 1-2 mg, a tasakok darabonként 4-6-10-16-20 mg-ot tartalmaznak, azaz egy 20 mg-os kiszerelésû nikotinos tasak elfogyasztásával egy egész doboz cigarettának megfelelõ mennyiségû nikotin kerül a szervezetbe. Léteznek azonban 100-130-150 mg-os kiadások is. A halálos dózis 20-60 mg között van, de rendszeres fogyasztóknál ez a dózis magasabb is lehet.
A vér nikotinszintje kb.1,5-2 óra alatt felezõdik, általában ennyi idõvel az utolsó cigaretta elszívása (vagy termék használata) után jelentkezik a sóvárgás.
„Egy barátnõm akkoriban teljesen rá volt függve, napi hat-hét alkalommal használta, és más ismerõseim is tolták, szóval kicsit a social pressure (társadalmi/társasági nyomás) miatt is csináltam. A hatását szinte rögtön éreztem, mert nem tudtam abbahagyni a nevetést, aztán annyira elkezdtem szédülni, hogy le kellett feküdnöm. Eleinte még boldog, euforikus érzés volt, majd öt perc múlva kihánytam mindent, és a fél estét még öklendezéssel töltöttem.”
„A megkérdezett futballmenedzser, Lee Johnson 35-40 százalékra saccolta a snüsszfogyasztást a brit futballisták körében. Szerinte jelenleg a szakma tabuként kezeli a problémát, és nem veszi komolyan a függõséggel járó, hosszú távú veszélyeit.”
„Ha négy-öt cigarettával az ujjaim között sétálnék be az edzõpályára, az emberek rám néznének, és azt mondanák: mennyire amatõr hozzáállás ez? Pedig a snüsszel sem kellene másképp lennie. Ugyanaz a nikotinmennyiség kerül a szervezetbe, csak rejtettebben” – mondta Johnson.
Dohányzás leszokás támogatás: ingyenes szám: 06-80-44-20-44
