Életkortól, nemtõl, iskolai végzettségtõl, anyagi helyzettõl, neveltetéstõl, ideológiai hovatartozástól, a társadalomban elfoglalt státusztól függetlenül bárki online csalás áldozatává válhat.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár vannak, akik esetében nagyobb a veszélye, hogy online csalás áldozatává válnak, de semmiképpen nem lehet egyértelmûen meghatározni és/vagy körülírni olyan pszichológiai ismérveket, amelyeket az áldozati célcsoport jellemzõjeként lehetne meghatározni.
A Magyar Bankszövetség a KiberPajzs Program keretében ajánlást készített, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítõ Központja, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Rendõr-fõkapitányság mint szakmai együttmûködõ partnerek bevonásával.
Az ajánlás célja, hogy segítse a banki ügyfélszolgálatok szakszerû és hatékony kommunikációját az online térben elkövetett pénzügyi visszaélések áldozataival kapcsolatban. Az anyag összefoglalja a banki ügyfelek által észlelt online pénzügyi visszaélések bejelentésének folyamatát, valamint az ügyfélszolgálati kommunikáció javasolt alapelveit a banki munkatársak számára.
Az elkészült szakmai anyag két különbözõ szempontrendszer összehangolását szolgálja: egyrészt, hogy a banki ügyfélszolgálat empatikusan, együttérzõ ügyfélkommunikációval forduljon az online pénzügyi visszaélések áldozatai felé. Másrészt az áldozatok által elmondott események pontos rögzítését, melyeket a banknak szükséges kivizsgálnia, majd a szükséges intézkedéseket megtennie a további károk megelõzésére.
Az ajánlás teljes tartalma nem nyilvános, mert a szakmai részek segítenék a csalókat az ügyfélkezelési folyamatok feltérképezésében, így akár még meggyõzõbben adhatnák ki magukat „banki szakértõknek”.
Visszaélés észlelése esetén lényeges, hogy az ügyfélnek haladéktalanul jelezni kell az incidenst a bank felé! Ez a BEjelentés. Leggyakoribb formája a telefonos call center/ügyfélszolgálatra történõ bejelentés, ritkábban személyesen keresik fel az ügyfelek a bankfiókot. A banki kapcsolatfelvételt követõen fontos, hogy a FELjelentés is megtörténjen a Rendõrség felé.
A szakmai anyag az Igazságügyi Minisztérium (IM) kezdeményezésére a KiberPajzs Program résztvevõivel együttmûködve készült el, elõsegítve a bankok szakszerû és hatékony kommunikációját az online csalások áldozataival kapcsolatban.
Az IM áldozatsegítõ szolgálata több ponton is kötõdik a KiberPajzs programhoz. A fogyasztóvédelem és az áldozatsegítõ szakterület mellett, a nemrég megalakult jogi almunkacsoportban is számítanak a minisztérium munkájára. Az IM csatlakozása óta eltelt idõ alatt szerzett tapasztalatok igazolják a projektben való részvétel szükségességét és hasznosságát is. – emelte ki Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium (IM) Igazságügyi Szakmai Irányítási Fõosztály vezetõje. A szakmai vezetõ elmondta, hogy elsõsorban az online pénzügyi visszaélések áldozataival történõ kommunikációra helyezik a hangsúlyt, emellett statisztikai adatszolgáltatással és természetesen jogszabály-módosításokkal próbálják segíteni a program munkáját a csalások visszaszorítása érdekében.
Dávidné Dr. Hidvégi Julianna klinikai szakpszichológus elõadásában arról beszélt, hogy miként tudják a banki tanácsadók megelõzni az online csalás áldozatává vált ügyfelek másodlagos áldozattá válását. A szakember hangsúlyozta: fontos megelõzni, hogy a banki tanácsadót felkészületlenül érjék az online csalás áldozatai által produkált érzelmi reakciók, és lehetõség szerint el kell kerülni, hogy az ügyfél benne maradjon az áldozati szerepben. A megtörtént online csalást nem lehet meg nem történtté tenni. Az azonban, hogy az áldozat ismét aktív részese tudjon lenni a társadalomnak, az áldozat személyes döntésétõl is függ.
A sajtótájékoztatónak az OTP Bank adott helyszínt. A bank fél évvel ezelõtt döntött úgy, hogy a csalás áldozatául esett ügyfelek részére egy speciális Call Centert alakít ki a Bankbiztonsági Igazgatóságon. Az átalakítás keretében a banki Call Centertõl az áldozatok kezelését egy speciálisan erre a területre létrehozott csapat vette át. „Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk a csalások áldozatává vált ügyfelek gyorsan el tudnak érni bennünket a dedikált vonalon. Ma már egyre több az olyan hívás, ahol tanácsot kérnek az ügyfeleink a csalások kivédekezéséhez, de nemrég volt olyan esetünk is, hogy csalók hívták fel az ügyfelünket, akinek gyanús lett a dolog és felhívta a csalás elleni Call Centerünket, így a kollégánk iránymutatásával meg tudták akadályozni, hogy egy távoli elérést lehetõvé tevõ programot letölttessenek az ügyfél eszközére” – monda el Bucsek Gábor az OTP Bank Bankbiztonsági Igazgatóságának vezetõje. Az OTP Bank nemrég új eszközt adott ügyfelei kezébe a csalók elleni küzdelemhez, május 8-án bevezette az utalási limitet, amit a mobilbank felhasználók többsége az indulás heteiben már sokkal alacsonyabbra állított, mint az eredeti 1 millió forintos összeghatár.
A napi átutalási limitet - összhangan az MNB vonatkozó ajánlásával - a bankszektor egyre több intézménye vezeti be és alkalmazza sikeresen. Érdemes banki ügyfélként is utánajárni, pénzügyi szokásai alapján a saját igényeihez igazítania a napi limitét.
A rendõrség is hadüzenetet küldött az elkövetõknek és új alapokra helyezte az ilyen típusú ügyek felderítését.
A rendõrség a kiberbûnözés elleni harc melletti elkötelezettsége számokban is megmutatkozik, mert 2023. év elsõ negyedévéhez képest 2024. elsõ negyedévében 23 %-kal csökkent az online elkövetett csalások száma.
A nyomozók 2023. január 1. óta 688 fõt fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, valamint több, mint 350 személyt azonosítottak be gyanúsítható személyként.
Szerepük szerint 48 személy irányító, 456 stróman, 93 pedig szervezõi pozícióban áll a bûnszervezeti hierarchia különbözõ fokain. A tavalyi év kezdetétõl 105 letartóztatást és 9 bûnügyi felügyeletet rendelt el a bíróság. Jelenleg 56 személy áll letartóztatás hatálya alatt.
Az elkövetõk közel 17 ezer ember sérelmére több mint 30 milliárd forint kárt okoztak.
Az egységek kiemelt figyelmet fordítanak a telefonhívásokat indító Call Centerek felderítésére, amelynek egyik lehetséges módja a hívásokat lehetõvé tévõ informatikai rendszer azonosítása. 2024. márciusában borult is az elsõ Call Center. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendõrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerûen elkövetett csalás miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van.
Bár a legújabb informatikai tudással, banküzemi, szociológiai és pszichológiai ismeretekkel felvértezett bûnözõk gátlástalanul igyekeznek megszerezni a gyanútlanok pénzét és személyes adatait, a rendõrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a továbbiakban is megakadályozza ezt.
