Kovászna
Kovászna(Covasna), tizenháromezer lakosú város Romániában, a Keleti-Kárpátok lábánál, Brassótól 65 km-re északkeletre. 1990-től tart kapcsolatot Nagykanizsával, 1993-tól Nagykanizsa testvérvárosa. Első ismert írásos említése 1548-ból való, a lakosság száma a 19. század közepén háromezer volt, városi rangot 1952-ben kapott. 1992-ben a 12500 lakos kétharmada magyar, egyharmada román nemzetiségű volt. A város két részből áll, a nagyobb, alacsonyabban fekvő városrészben van az utóbbi évtizedekben épült városközpont, a magasabban fekvő rész Vajnafalva, itt többségében román nemzetiségű lakosság él. Az 550-650 m magasan, szép természeti környezetben fekvő város már a múlt század végén kedvelt gyógyfürdő és üdülőhely volt, közelében több turisztikai látványosság található. Hírnevét a kiváló klimatikus viszonyok mellett a különféle gyógyvizeknek és a több szállodában és üdülőben is kiépített mofettáknak köszönheti. A mofetták posztvulkanikus eredetű, radioaktív nemesgázokat is tartalmazó természetes széndioxid gázfeltöréses helyek, lépcsőzettel kiépített különböző mélységű gödrök, melyekben orvosi felügyelet mellett naponta egyszer vagy kétszer negyedórányi időt töltenek a gyógykúrára érkezők. A város különböző részein elhelyezkedő, a természeti tényezők gyógyhatásaira épülő gyógyintézetek sokféle betegségcsoportokra nyújtanak terápiát: szív- és érrendszeri betegségek, gyomor és bélrendszeri betegségek, a belső elválasztású mirigyek betegségei, mozgásszervi betegségek, anyagcsere betegségek, nőgyógyászati-, férfi nemi szervi és vesebetegségek, valamint idegrendszeri betegségekben szenvedők jönnek gyógyulni Kovásznára. A híres szívkórház 910 ágyas, a szállodákban több mint kettőezer vendéget tudnak fogadni, a kemping 450 férőhelyes, ezek mellett fizetővendégszobák is a turisták rendelkezésére álnak. Érdekes látványosság a város központjában található "Pokolsár", egy ma is fortyogó, kiépített iszapvulkán. A városhoz kapcsolódó kirándulóhely a Tündérvölgy, melynek végén található a "Sikló", egy több mint százéves, egyedülálló ipari emlék, mely egy ellensúly elven működő, sínre épített, drótkötéllel vontatott szállítóeszköz, mellyel a kitermelt fát hozzák le a hegyről. A város iparát elsősorban a fafeldolgozás, a bútorgyár, a textil- és gyapjúfonoda, a lemezgyár és kekszgyár jelenti, a lakosság jelentős része háztáji jelleggel vagy főfoglalkozásban mezőgazdasággal foglalkozik. A vajnafalvi lakosság körében ma is fontos szerepet játszik a juhtartás. A posztógyár a háziipari hagyományok folytatója. A városban kettő általános iskola és egy, a középiskolás korosztály oktatását szolgáló líceum működik. Kovászna jelentős kulturális eseménye az évente tavasszal megrendezésre kerülő "Kőrösi Csoma Sándor Napok", melyre több magyarországi városból is hívnak kultúrcsoportokat. Ekkor rendezik meg a Kovászna melletti Csomakőrösön született orientalista emlékét ápoló nemzetközi konferenciát is. Szintén évente, augusztus első vasárnapján a festői szépségű Tündérvölgyben kerül sor a nagyszabású, román népszokást bemutató ünnepségre, a vajnafalvi lakodalmas- és pásztorhagyományok seregszemléjére, a látványos pásztorlakodalomra, melyről Orbán Balázs is nagy szeretettel emlékezik meg.
Honlap: www.kovaszna.ro
