Magyarkanizsa
Magyarkanizsa 27 500 lakosú város a szerbiai Vajdaságban, a Tisza jobb partján, közel a magyar határhoz - 1997 októbere óta Nagykanizsa testvérvárosa. A lakosság 89 %-a magyar. Magyarkanizsa "község" (a magyarországi járásnak megfelelő méretű közigazgatási egység) 1960-ban jött létre, 13 településből áll, területükön már a bronzkorban is éltek emberek. A vidék a magyar honfoglalás után fejedelmi birtok volt, majd a pannonhalmi apátság tulajdonába került. A török uralom viszontagságait követően 1686. október 20-án szabadította fel a területet az Ausztria vezette keresztény szövetség, ezért Kanizsa október 20-án ünnepli a község napját. A társadalmi rétegeződés nemzeti, faji és vallási sokszínűséget eredményezett. Az első iskola 1700-ban létesült, 1840-ben színtársulat működött, 1863-ban könyvtár létesült, 1867-ben pedig kisdedóvó. A kiegyezés után a fejlődés felgyorsult, a település 1908-ban megkapta a korábban egyszer már elnyert városi címert. Ekkor építették a ma is használatos városházát (1911) és a Szent Pál templomot (1912). A város határában gyógyvizet találtak, 1913-ban a Népkertben felépítették a mára már gyógy-és rekreációs központtá fejlesztett fürdőt. A lendületes városiasodás a világháború alatt elakadt, a város a trianoni békével országot váltott: Jugoszláviába került. A jugoszláv földreform és településpolitika nemzeti érdekeinek megfelelően a fel nem tört közlegelőkre szláv lakosságot telepített, így jött létre Velebit és Vojvoda Zimonjic település. A második világháború idején a bécsi döntés alapján a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kanizsáról a szláv telepeseket kitelepítették, településeikre bukovinai székelyeket hoztak. Őket a három év múlva visszatért délszláv állam telepítette ki. A második világháborút követően a hatvanas évektől fokozatos gazdasági fellendülés kezdődött a mezőgazdaságban, a feldolgozó és szolgáltatóiparban. Jelentős változást hozott a kőolajtermelés megkezdése, az utak korszerűsítése és a tiszai híd megnyitása. Jelentős fejlődés történt az építőiparban és építőanyag-gyártásban, új iparágak is megjelentek. A nyolcvanas években a szocialista rendszer válságba került, a gazdasági fejlődés elakadt. A szocialista Jugoszlávia 1992-ben széthullott, a rendszerváltás lassan haladt. A mai Magyarkanizsa fejlődő kulturális élettel és jelentős idegenforgalmi kínálattal büszkélkedhet. A kanizsai "Írótábor" külföldön is ismert kulturális esemény, a nemzetközi jazz fesztivál szintén elismert rendezvény. A Tisza jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír, melyet jól egészítenek ki Magyarkanizsa turisztikai szolgáltatásai.
Honlap: www.kanjiza.rs
