Salo
Salo55000 lakosú város Finnország déli részén, Helsinkitől 110 km-re nyugatra. 1996-tól Nagykanizsa testvérvárosa. A település III. Sándor orosz cár engedélyével 1877-ben lett önálló község, várossá 1960-ban nyilvánították, amikor 55 év után először engedélyezték új városok avatását. Salo gyorsan fejlődő ipari-, kereskedelmi- és kulturális központ, 1997-ben a települések összehasonlításakor a vállalkozók legjobb finnországi központjaként értékelték. A város legnagyobb termelő üzeme a Nokia gyár volt, mely az ötvenes években kicsi rádió üzemként indult, kereskedelmi volumene alapján az ezredfordulón első volt Európában, világviszonylatban a második, 5600 fő dolgozott itt. Az információtechnikai ipar viharos változásának Salo városa is szenvedő alanya lett, a Nokia gyár itt is beszüntette termelését, a város adóbevételének nagy részétől elesett és megnőtt a munkanélküliség. Több mint százéves a Leino acélipari konszern, nemzetközileg ismertek a Fiskars gyár szerszámai, a Horsma gyár mezőgazdasági és faipari gépei, de jelentős az iskola- és irodabútor gyártás is. Salo vidéke jó feltételeket biztosít a cukorrépa és gabonatermesztéshez, itt működik a legrégebbi finn cukorgyár. A saloi üzletek 60-100 ezer fős vonzáskörzet ellátására rendezkedtek be, az infrastruktúra minden területen teljes, a kórházat a környező településekkel közösen tartják fenn. Az oktatás kiemelt szereplője a kereskedelmi iskola, a felnőttoktatási központ és a turkui egyetem kihelyezett részlege. Salo közelében található az ország legnagyobb kiránduló körzete a 3 000 hektár területű Teijo, mely sziklák, hangafüves erdők, süppedékes vadon, tavak és mocsarak mozaikja. A finn nyelvben a salo erdős szigetet jelent, a város központja a tengerről csónakkal elérhető. A városközponthoz közel 100 hektár nagyságú sportpark van, ahol többek között jégcsarnok, atlétikai- és labdajáték pályák, lovas iskola és manézs, fedett- és szabadtéri teniszpályák találhatók. A szolgáltatások kiegészítője a 18 lyukú golfpálya és az uszoda. A rádióamatőrök klubja nemzetközileg is ismert, a tizenhárom sportklubnak ötezer tagja van. 1998-ban három jelentős szabadidős létesítmény készült el: a 3000 fős nézőterű többfunkciós sportcsarnok, a szépművészeti múzeum és a tengerparti turistavasút. A kultúra iránti igényt jelzi, hogy a szépművészeti múzeumnak 15-20 ezer látogatója van évente. Salo büszkesége a Városi Könyvtár, mely a város fejlődésének szimbóluma: évek óta országos csúcstartó a könyvkölcsönzések számát illetően. Különösen az ismeretterjesztő és szakkönyvek kölcsönzése haladja meg az országos átlagot. Jelentős kulturális esemény a hagyományosan június elején megrendezésre kerülő nemzetközi gyermekdal-fesztivál. Az amatőr művészeti csoportok között több felnőtt kórus is működik. A lakosság többsége evangélikus vallású.
Honlap: www.salo.fi
